Intézményi szintű fejlesztési terv 2017-05-04T11:38:31+00:00

Intézményi szintű fejlesztési terv
az iskolánkban megvalósítandó integrált nevelésről, oktatásról

Intézményi szintű helyzetelemzés készült iskolánkban az integrációról a 2015/16-os tanév II. félévében. Az inklúziós index elkészítéséhez 2016 márciusában az intézmény nevelőtestületének körében  attitűd-vizsgálati kérdőív kitöltésére, az integrációban érintett és a többségi szülők körében elégedettségi vizsgálatra, az integrált és tipikusan fejlődő tanulók körében pedig elégedettségi vizsgálatra került sor.  Kutatómunkám során vizsgáltam az intézményünkben  2005 óta megvalósuló integrációs folyamatok megítélését, sajátosságait, benne a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók helyzetét. A vizsgálattal az iskola nevelőtestületének, tanulóinak, a szülőknek az integrációhoz való viszonyulását igyekeztem feltárni.

A diákok igen magas arányban ismerik az integráció jelentőségét, a sajátos nevelési igény mibenlétét. Ez a tény azt  mutatja, hogy az intézményben az integrációra, a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására való felkészítés sikeres volt. A sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik csak elenyésző esetben tapasztaltak elmarasztalást, negatív megkülönböztetést a többségi tanulóktól és a pedagógusoktól. A tanulók és a szülők is nagyfokú toleranciáról, empátiáról tettek tanúbizonyságot. A sajátos nevelési igényű tanulók többsége beilleszkedett osztályába, a diákok teljesítménye az évek alatt javult

technika

A többségi tanulók elfogadják a sajátos nevelési igényű társaikat, nem zavarják egymást, sőt szívesen barátkoznak egymással a mindennapokban.  A válaszok alapján kirajzolódott, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők  tisztában vannak gyermekük helyzetével. A szülők válaszaiból az is kiderült, hogy gyermekük tanulási nehézségei, problémái  az évek során mérséklődtek az iskolában megkapott támogatások által.

rajzoló elsősök

A pedagógusok attidűdjét, viszonyulását az együttneveléssel kapcsolatban öt dimenzió –  szolidaritás;  együttműködés;  szakmai kompetencia, tájékozottság;  elfogadás, előítélet-mentesség;  szakmai nyitottság, megújulásra való készség – mentén közelítettem meg. A kérdésekre adott átlagok alapján kiemelendő  a szakmai nyitottság és együttműködés ténye.  Nagyfokú  az igény a továbbképzésekre, a módszertani fejlődésre, a személyi és tárgyi feltételek bővítésére.

Összességében elmondható, hogy az intézmény pedagógusai, tanulói és a szülők elkötelezettek az integrált nevelés és oktatás iránt.

A résztvevők válaszai alapján az intézményben az integrációs nevelés, oktatás természetes és működő gyakorlat. A kapott eredmények tükrében  2016 őszén az integrált nevelés, oktatás területén egy intézményi szintű fejlesztési tervet állított össze az iskolavezetés támogatásával a gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból álló szakmai munkacsoport. 

A 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozó intézményi fejlesztési terv értelmében az integrált nevelés, oktatás területén számos szakmai rendezvénnyel, előadással, programmal kívánjuk bővíteni a nevelőtestület, a szülők, a tanulók ismereteit, tapasztalatait.

Frühwirth Ildikó

innovátor-fejlesztő mesterpedagógus