Intézményi szintű fejlesztési terv
az iskolánkban megvalósítandó integrált nevelésről, oktatásról
Intézményi szintű helyzetelemzés készült iskolánkban az integrációról a 2015/16-os tanév II. félévében. Az inklúziós index elkészítéséhez 2016 márciusában az intézmény nevelőtestületének körében attitűd-vizsgálati kérdőív kitöltésére, az integrációban érintett és a többségi szülők körében elégedettségi vizsgálatra, az integrált és tipikusan fejlődő tanulók körében pedig elégedettségi vizsgálatra került sor. Kutatómunkám során vizsgáltam az intézményünkben 2005 óta megvalósuló integrációs folyamatok megítélését, sajátosságait, benne a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók helyzetét. A vizsgálattal az iskola nevelőtestületének, tanulóinak, a szülőknek az integrációhoz való viszonyulását igyekeztem feltárni.
A diákok igen magas arányban ismerik az integráció jelentőségét, a sajátos nevelési igény mibenlétét. Ez a tény azt mutatja, hogy az intézményben az integrációra, a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására való felkészítés sikeres volt. A sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik csak elenyésző esetben tapasztaltak elmarasztalást, negatív megkülönböztetést a többségi tanulóktól és a pedagógusoktól. A tanulók és a szülők is nagyfokú toleranciáról, empátiáról tettek tanúbizonyságot. A sajátos nevelési igényű tanulók többsége beilleszkedett osztályába, a diákok teljesítménye az évek alatt javult.
A többségi tanulók elfogadják a sajátos nevelési igényű társaikat, nem zavarják egymást, sőt szívesen barátkoznak egymással a mindennapokban. A válaszok alapján kirajzolódott, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők tisztában vannak gyermekük helyzetével. A szülők válaszaiból az is kiderült, hogy gyermekük tanulási nehézségei, problémái az évek során mérséklődtek az iskolában megkapott támogatások által.
A pedagógusok attidűdjét, viszonyulását az együttneveléssel kapcsolatban öt dimenzió – szolidaritás; együttműködés; szakmai kompetencia, tájékozottság; elfogadás, előítélet-mentesség; szakmai nyitottság, megújulásra való készség – mentén közelítettem meg. A kérdésekre adott átlagok alapján kiemelendő a szakmai nyitottság és együttműködés ténye. Nagyfokú az igény a továbbképzésekre, a módszertani fejlődésre, a személyi és tárgyi feltételek bővítésére.
Összességében elmondható, hogy az intézmény pedagógusai, tanulói és a szülők elkötelezettek az integrált nevelés és oktatás iránt.
A résztvevők válaszai alapján az intézményben az integrációs nevelés, oktatás természetes és működő gyakorlat. A kapott eredmények tükrében 2016 őszén az integrált nevelés, oktatás területén egy intézményi szintű fejlesztési tervet állított össze az iskolavezetés támogatásával a gyógypedagógusokból, fejlesztő pedagógusokból álló szakmai munkacsoport.
A 2017 és 2020 közötti időszakra vonatkozó intézményi fejlesztési terv értelmében az integrált nevelés, oktatás területén számos szakmai rendezvénnyel, előadással, programmal kívánjuk bővíteni a nevelőtestület, a szülők, a tanulók ismereteit, tapasztalatait.
Frühwirth Ildikó
innovátor-fejlesztő mesterpedagógus