Névadónk 2017-03-18T11:48:53+00:00

Kölcsey Ferenc élete
(1790-1838)

A Kölcsey-család – a hagyomány szerint – Ond vezértől származott. A költő apjának, Péternek, Bihar megyében volt birtoka. Anyja, Bölönyi Ágnes, erdélyi lány volt, a költő ezért fél-erdélyinek vallotta magát. Ott is született Erdélyben, Közép-Szolnok megye Sződemeter nevű községében, 1790. augusztus 8-án. Kölcsey Péter házasságát Isten négy fiú- és két leánygyermekkel áldotta meg. A leányok korán meghaltak. A fiúk közt Ferenc volt a legidősebb. Édesapja korán meghalt, a legidősebb fiú is mindössze hatéves volt. Még apja halála előtt egyéb súlyos csapás is érte a költőt, himlőbe esett, s elvesztette fél szemét. A különben is félénk természetű gyermek még félénkebb lett.

1796-ban a debreceni Kollégiumba került, itt végezte el jogi tanulmányait. Tizenkét éves korában egészen árva lett. Új világot nyit meg a serdülő ifjú előtt a latin költők olvasása, a régi római és görög világ nagy embereinek megismerése. A fiatal Kölcsey 1809-ben vált meg a debreceni kollégiumtól, de már azt megelőzően váltott egy pár levelet a széphalmi mesterrel, Kazinczy Ferenccel. Ő volt az ifjú eszményképe.

Kölcsey Ferenc

Tizennyolc éves volt, mikor első versét elküldte Kazinczynak, és bár mestere biztatta, mégis már huszonnégy éves volt, mikor a nyilvánosság elé lépett. Három verse jelent meg ez idő tájt a Döbrentei által szerkesztett Erdélyi Múzeumban. Híressé tette a Felelet a Mondolatra című mű, amit a Kazinczyt támadó Mondolatra írt válaszul. Az 1817-ben megindult Tudományos Gyűjtemény c. folyóiratban mint műbíráló lépett fel. Szigorúan, részrehajlás nélkül bírálta Csokonai és Berzsenyi költészetét.

1817-ben fordulat következett be pályáján. Kiábrándult Kazinczy elvont humanizmusából, bírálta a fordításirodalmat propagáló elveit. Hazafias verseivel a haladás ügyéért harcolt, s a cselekvő hazafiságot hirdette (Rákóczi, hajh, Bercsényi hajh!, Rebellis vers, Rákos, A szabadsághoz, Zrínyi dala). A reakció sötét, kilátástalan éveiben hangja sokszor komor, pesszimista, kiábrándult, de elkeseredettsége hazafiúi aggodalomból fakad.

Kölcsey Ferenc szobor az iskola udvaron

1823-ban megírja Szatmárcsekén a Himnuszt, amely Erkel Ferenc megzenésítésében később nemzeti himnuszunkká vált. A reformmozgalom előrehaladása az 1820-as évek végére megérlelte a helyzetet a nyilvános politikai szerepvállalásra. 1829-ben Szatmár megye aljegyzője, 1832-ben országgyűlési követe lett, s a haladó ellenzék egyik legkiválóbb szónokaként a polgárosodásért és a jobbágyság terheinek csökkentéséért vívott harcban találta meg hivatását. Kiállt a magyar nyelv hivatalossá tétele, az örökváltság, s az 1831-i felkelésben levert lengyelek ügyében.

A kormány és a főrendek reakciós aknamunkájával vívott harcát Országgyűlési naplója örökítette meg. 1834-ben a reakció felülkerekedése miatt lemondott Szatmár megye követi megbízatásáról, de írásaival tovább folytatta a harcot. Befejezte Wesselényi védelmében írt pöriratát, amikor a halál 1838-ban Csekén elragadta.

Kölcsey portré